Ez egy olyan kardinális kérdés, amire nem elég pár mondatban válaszolni, ezért is készült belőle egy komplett blogcikk. Nézzük tehát, mik a fő ismérvei egy víztakarékos öntözőrendszernek.
Megfelelő igényfelmérés
Mint minden a gyepápolás és a kerti munkák kapcsán, az alapoknál kezdődik. Ha az alapok nincsenek rendbe téve, sajnos minden borulni fog, előbb vagy utóbb biztosan.
Első lépésként az igényfelmérésre kell a hangsúlyt fektetni. Ez mind a tulajdonos igényeit, jövőbeni terveit és elképzeléseit figyelembe véve, mind pedig a jelenlegi állapotok, kerti adottságok figyelembevételével kell, hogy megtörténjen.
Nem elég csak ránézni a kertre, 5 perc alatt leskiccelni nagyjából a méreteket, és hasraütés-szerűen árajánlatot mondani egy öntözőrendszerre. Minimális kivételektől eltekintve ez csak vízpazarló, rosszul megtervezett és méretezett, akár éveken át bosszúságot okozó és a későbbiekben javítással és a károk helyrehozásával járó öntözőrendszer kiépítését teszi lehetővé. Ez pedig úgy gondolom, hogy semelyik megrendelő érdeke nem lehet.
Éppen ezért van szükség a megfelelő igényfelmérésre. Ennek feltétlenül tartalmaznia kell,
1. hogy a tulajdonos milyen minőségű gyepet szeretne, milyen növényeket, fákat, sövényeket szeretne telepíteni a közeljövőben. Ugyanis minden növénynek más és más lehet a vízigénye, ezért akár külön zónára, különféle vízkijuttatási értékű csepegtető csövekkel, csepegtető gombákkal vagy mikroszórókkal kell megoldani egyes területek öntözését, hogy mindenhova csak a kellő mennyiség jusson, se több, se kevesebb.
2. hogy milyenek a terület adottságai, fényviszonyai, napsütéses órák száma az egyes területeken. Egyértelmű, hogy a teljesen napos és teljesen árnyékos területek más vízigényűek. Szakmailag elhibázott tervezés esetén ezek a területek ugyan azon zónára kerülnek, így a megfelelő vízigény sosem lesz beállítható. Vagy túlöntözés lesz az árnyékosabb részeken, vagy alulöntözés a naposabb területeken.
3. hogy szükség lesz-e később újabb öntözési zónák kialakítására, akár magaságyás, akár fűszerkert, akár sziklakert vagy bármilyen egyéb okból. Ilyen esetben már a rendszer tervezésénél figyelembe kell ezeket az információkat venni, hogy megfelelő vezérlőt, szelepdobozt válasszunk, tartalék szárnyvezetékeket helyezzünk el, és a zónákat is megfelelően méretezzük.
4. hogy várható-e a későbbiekben bővítés, új ágyások kialakítása, új épületek, járda vagy kocsibeálló kiépítése, terasz vagy medence létesítése. Ezen felül még rengeteg dolgot fel lehetne sorolni, hisz minden apró módosítás is befolyással lehet a kiépítendő öntözőrendszerre.
Természetesen ezen listán felül merülhetnek még fel kérdések, melyek az igényfelmérés pontosságához szükségesek, de már ebből a listából is látszik, hogy mennyire komplex az egész kérdéskör, és mennyire fontos, hogy ezzel tisztában legyen az öntözőrendszer tervezője.
Szakszerű tervezés
Miután végeztünk az igények felmérésével és a terület adottságainak feltérképezésével, igazából kezdődhet az érdemi tervezési munka.
Egy öntözőrendszert sokféleképpen lehet megtervezi rosszul, de jól is. Vannak alapszabályok, melyek betartása elengedhetetlen azért, hogy az eddig felvázolt helyzetekre szakszerű és víztakarékos öntözőrendszert lehessen tervezni.
Többek között ilyen szabályok,
1. hogy ne csak egy oldalról történjek az öntözés, hanem négyszög vagy háromszög kötésben.
Erre azért van szükség, mert bármilyen szórófejről is legyen szó, a teljes öntözési távolságát figyelembe véve, nem egyenletes a vízkijuttatása.
Erre láthatunk egy példát az alábbi képen. Látható, hogy bizonyos távolságra több, vagy kevesebb víz jut, így ha csak egy oldalról öntözünk meg egy területet, ez a különbség meg fog látszani a valóságban is. Akár túlöntözés akár kiszáradás formájában.
2. hogy szinte kivétel nélkül fejtől-fejig öntözünk. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az előbb felvázolt problémát ezzel megoldjuk, hiszen így a fejek között a kijuttatott vízmennyiségek és eltérések kiegészítik egymást. Valójában így valósul meg igazán az egyenletes vízkijuttatás. Ettől a szabálytól minimálisan lehet csak eltérni, ezt nevezik sugár+-20% szabálynak.
3. hogy egy zónán azonos típusú szórófejek, vagy legalábbis azonos vízkijuttatási értékű fúvókák legyenek üzemeltetve. Ez ismét csak az egyenletesség miatt fontos. Gyakori hiba, hogy spray, rotátor és rotoros szórófejek bármilyen kombinációban, de egy zónán egy időben üzemelnek. Ezek megfelelő beállítása kis kivételektől eltekintve szinte lehetetlen.
Ez a jelenség nem szakszerű tervezésre utal.
4. hogy az öntözőrendszer csővezetékei megfelelően legyenek méretezve, mind nyomásértékre, mind átmérőre. Általános szabály, amelytől azért ritka esetben el lehet térni, hogy állandó nyomás alatt álló csőszakaszokra legalább 10bar nyomásfokozatú csövet teszünk, ami nincs állandó nyomás alatt, oda elég a 6bar nyomásfokozatú is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a másnesszelepekig tartó csőszakasz legalább 10baros legyen, a szelepektől a szórófejek felé vezetett csöveknél elég a 6baros cső is. Természetesen ez mind házikerti körülmények között értendő és szakszerű tervezés esetén!
5. hogy az öntözőrendszer egyes alkatrészein keletkező nyomásveszteség ne legyen túl magas, így az egyes zónák legtávolabbi szórófejei is megfelelő nyomással üzemeljenek minden alkalommal. Ez csak számítások kérdése, ami sajnos túl gyakran kimarad. Ilyen esetben a zóna legtávolabbi szórófeje látványosan eltérő szórásképet mutat, mint a többi szórófej. Sőt, gyönyörűen lehet látni ezt a jelenséget, ha egy hosszú sorban több szórófej működik egyszerre. Ahogy távolodunk az utolsó szórófej felé, úgy lesz egyre kisebb az öntözési sugár, vagyis a szórófej nyomása.
Ez az 5 alapvető tényező az, amely a tervezés szakszerűségét minősíti. És rendkívül szerencsés helyzetben lehet a tulajdonos, hiszen egy megfelelő öntözőrendszer terv esetében ezeket fel kell tüntetni a rajzon, a terveken, de legkésőbb az árajánlaton. Így mindegyik tényező könnyedén ellenőrizhető. Egy jól felkészült tulajdonost így nem lehet becsapni, és nem lehet rásózni egy kontár munkát. Talán ez a legfontosabb minden közül, ezért is született ez a blogcikk sorozat.
A második részben foglalkozunk azzal, hogy miként lehet szakszerűen kiépíteni és beállítani az előzőekben megtervezett rendszert és milyen időszerű karbantartások elvégzése szükséges ahhoz, hogy ez a rendszer hosszú távon jó szolgálatot tegyen nekünk.
Kapcsolódó blogcikkek
Mitől lesz víztakarékos egy öntözőrendszer? – 2. rész
Hogyan működik az öntözőrendszer telepítése a gyakorlatban? – 1. rész
Hogyan működik az öntözőrendszer telepítése a gyakorlatban? – 2. rész
