Biztosan sokan vannak, akik felkapják a fejüket a cím láttán, hogy mégis mire lehetne használni homokot a gyepápolásban? Van pár elterjedt dolog, ahol nagy hasznát tudjuk venni, nézzük is meg ezeket sorban.
Mire használható a kvarchomok?
A kvarchomok használata nem igazán házikerti eredetű, csak pár éve kezdett igazán elterjedni a köztudatban kis hazánkban, hogy egyáltalán használható bármire is. Azonban a golfpályák és futballpályák világában rendszeresen használt anyagról van szó.
Pár cikkben már olvashattál az oldalon a gyeplyuggatásról és homokszórásról, amely a magasabb szintű gyepápolás esetén alapműveletek. Ha mégsem olvastad a cikkeket, az oldal alján megtalálod őket, kattints rájuk bátran.
De térjünk vissza oda, hogy konkrétan milyen munkafolyamatok esetében lehet létjogosultsága a kvarchomoknak:
1. Talajszerkezet javítás füvesítés előtt
Erre akkor van szükség, ha túlságosan agyagos, tömörödött és levegőtlen a talaj a kertben. Ilyen esetben van szükség a leendő gyeptartó rétegbe beleforgatni a kvarchomokot, mely méreténél és tulajdonságainál fogva a talaj szerkezetét lazítja, levegősebbé teszi, és a későbbiekben is megakadályozza a túlzott tömörödését a talajnak. Bővebb infók ebben a cikksorozatban:
https://deneskert.hu/talaj-okozta-kihivasok-elso-resz/
https://deneskert.hu/talaj-okozta-kihivasok-masodik-resz/
2. Gombabetegség megelőzés és mohátlanítás – talajfelszín szárítás
A kvarchomok talajfelszínre való kiszórása a felszín szárításában játszik nagy szerepet. Ez a szárító funkció pedig 2 igen fontos probléma megoldására ad lehetőséget, még pedig a gombabetegségek megelőzésére és a mohák visszaszorítására.
Mind a gombabetegség, mind pedig a moha a nedves környezetben érzi igazán jól magát, ezért ha a talajfelszín nedves, akár csak rövid időre vagy egész nap, de ezen két problémaforrás megjelenésének kockázata magas lesz.
Persze ez csak minimális védelmet ad a gombabetegség ellen, és minimális hatással lesz csak a mohák visszaszorításában, de ettől függetlenül hatásos módszernek bizonyul mindkét esetben. Ettől függetlenül nem csodafegyver, hiszen a gombabetegség és a mohák is bizonyos környezeti feltételek és adottságok esetén jelentkeznek leginkább. Ezeket kell minimalizálni, pl. a megfelelő öntözési beállításokkal, a gyep erősítésével és a filcréteg eltávolításával (gyepszellőztetés).
3. Divot javítás – homok + fűmag keverék a biztosabb csírázás érdekében
Ez a módszer a kisebb kopasz foltok javítására szolgál a gyepen. Hogy milyen okból alakultak ki a foltok, igazából mindegy, lehet állati vizelet, koncentrált műtrágya miatti égésfoltok vagy akár gombabetegség okozta sárgulás. A lényeg, hogy ezen foltok újravetése esetén nincs szükség arra, hogy a teljes gyepfelületet folyamatosan kelesztő öntözéssel bombázzuk. Így viszont a foltokban kétségesebbé válik a fűmagok csírázása.
Egyrészt ennek megoldására lett kitalálva, hogy a fűmagot ne csak magában szórjuk rá a foltokra, keverjük el bizonyos mennyiségű kvarchomokkal. Ez védelmet ad a fűmagok számára a kiszáradás ellen. Persze csak egy bizonyos határig, azért ettől függetlenül öntözni szükséges a foltokat, de nem kell kelesztő öntözést beiktatni az egész gyepre pár apró folt miatt.
Másrészt a frissen növekedő fűszálak a kvarchomok apró kis szemcséi között könnyedén át tudnak bújni. Ezzel szemben, ha sima kerti földdel kevernénk be a fűmagot, könnyedén megeshet az is, hogy az agyagosabb, könnyen tömörödő talaj alatt befülled a friss fűszál, és elpusztul. Mint amikor letakarjuk a gyepet egy vödörrel, és alatta szépen kipusztul a gyep. Ugyan ez történne a föld + fűmag keveréknél is. Ezért jó a kvarchomok, ugyanis az lepereg a fűszálakon, nem tud összetömörödni kemény anyaggá.
4. Talajegyenetlenségek javítása
Ez a munkafolyamat leginkább akkor használandó, mikor már kész gyeppel állunk szemben, csak éppen a talaj előkészítése nem lett az igazi. Kicsit göröngyös, vakondtúrásos vagy nyomvályús lett a talaj, akkor ezen tudunk javítani utólag is. Egyenletes és tényleg vékony rétegben (maximum 5-6mm) a kritikus területekre kvarchomokot lehet teríteni, majd szép egyenesre eligazítani a gyep felületén. Miután végeztünk ezzel, érdemes kicsit besöpörni egy partvissal a homokszemcséket a fűszálak közé, vagyis a talaj felszínére.
Ez a munkafolyamat akár 2-3 hetente, de 4 hetente szinte biztosan ismételhető. Amint a gyepen szinte már észrevehetetlen lesz az előző homokszórás eredménye, akkor kijelenthető, hogy a gyep átnőtte magát ezen a homokrétegen, és ha szükséges, megismételhető a folyamat.
Ezzel a módszerrel akár több cm-es eltéréseket is ki tudunk javítani viszonylag rövid idő alatt úgy, hogy a gyepen igazából érdemi kárt nem okoztunk.
5. Gyeplyuggatást követő talajszerkezet javítás
Ez a munkafolyamat tulajdonképpen egy jól kivitelezett gyeprenoválás befejező mozzanatainak egyike. Erről az oldal alján található két blogcikkben olvashatsz bővebben.
Röviden az történik, hogy a gyeplyuggatás során a talajban vagy tömör vagy lyukas tüskék segítségével mélyedések keletkeznek, amibe utólag kvarchomokot söprünk be. Ez nagyon hajaz a füvesítés előtti talajszerkezet javítás folyamatára, és nem véletlenül. Igazából ezzel a módszerrel még tovább javíthatjuk a talajszerkezetet, vagy ha a füvesítés előtt nem csináltuk ezt meg, akkor utólag is lehet pótolni. Persze ez sosem lesz olyan eredményes és hatékony, mintha már a füvesítés előtt megtettük volna.
A folyamat hatására az éltető víz könnyebben leszivárog a talajba, nem alakul ki a felszínen pangó víz, és persze tovább javítható a talajszerkezet, ha még mindig nem a megfelelő az arány.
6. Talajfertőtlenítés vagy fűmag csírázási hatékonyságának növelése
Ez az előny akár egy gyeprenoválást követően, vagy akár csak egy tavaszi vagy őszi gyepszellőztetést követően elő jöhet. A munkák végeztével ugyanis a talajfertőtlenítő vagy fűmag kiszórását követően a területet akár végig szórhatjuk kvarchomokkal az előbb említett maximum 5-6mm vastagságban. Ezzel egy nagyon vékony réteget képezve a felszínen, ami a talajfertőtlenítő hatásmechanizmusa során keletkező gázokat minimális módon, de lefelé, a talajba irányítja. A fűmagokat pedig nedvesen tartja, ahogyan a divot javítás esetén.
Sőt ebben az esetben akár talajszerkezet javítási funkciókat vagy a talajegyenetlenségi problémák javítását is megoldhatjuk egy menetben. Ez az igazi all in one módszer. Így a leghatékonyabb minden munkafolyamat.
Mikor használható a kvarchomok?
Az előző listából a munkafolyamatok egyértelműek, de az időpontok nem biztos.
Igazából az első 4 pontot egész évben lehet végezni, így szinte bármikor használható a kvarchomok ezen feladatokra.
Az 5. és a 6. pontban szereplő munkafolyamatok esetén, vagyis a „Gyeplyuggatást követő talajszerkezet javítás” és a „Talajfertőtlenítés vagy fűmag csírázási hatékonyságának növelése” leginkább a tavaszi és őszi gyepszellőztetési időpontokban érdemes alkalmazni a kvarchomokot. Ennek is megvan a maga magyarázata.
Mind a gyepszellőztetés, mind pedig a gyeplyuggatás a gyep számára megterhelő és nagy stresszhatással járó munkafolyamatok. Éppen ezért akkor alkalmazzuk, mikor a leginkább képes regenerálódni, vagyis a két csúcsidőszakban, tavasszal és ősszel. Ilyenkor ezt a regenerációt mi is segítjük a magas Nitrogén tartalmú gyeptrágyák alkalmazásával.
Kell félni a kvarchomoktól?
Egyrészt igen, másrészt pedig nem.
Mivel természetes anyagról van szó, ezért egészségre káros hatása nyilván nincs. Kivéve, ha meghúzódik az ember dereka a lapátolás közben. De ez nem a kvarchomok számlájára írható.
Másrészt viszont könnyedén belecsúszhatunk abba a hibába, hogy nem vagyunk elég türelmesek, és nem tartjuk be az ajánlott 5-6mm vastagságot. Vagy nem kvarchomokot, hanem sárga, agyagtartalmú homokot használunk. Ilyen esetekben már okozhat problémát a gyepen a homokréteg vastagsága, vagy az agyagos homok kerti földhöz hasonló módon viselkedik.
Itt szintén az a jelenség játszódhat le mindkét esetben, hogy a homokréteg alatt a gyep befülled, begombásodik, elhal és tönkre megy. Nem lesz képes áttörni a homokrétegen a fűszál, hiszen vagy túl nagy nyomás nehezedik rá a vastagság miatt, vagy az agyag összetömörödött.
Bizonyos fórumokon felbukkant az a híresztelés, hogy a kvarchomok a napsütéstben kvázi nagyítóként funkciónál, és megégeti, kiégeti a gyepet.
Ez nem igazán megalapozott dolog, hiszen ha be van tartva az 5-6mm-es vastagság, akkor ilyen nem fordulhat elő. És az előbbiekben is láthattuk, hogy a fűmagok védelmét is szolgálja a kvarchomok, egész évben. Ez már magában cáfolja az egész híresztelést, hiszen egy parányi fűmagot könnyedén meg tudna perzselni a nagyítóként funkciónáló kvarchomok szemcse, de mint láthatjuk, nem teszi.
Összegzés
Mindig tartsuk be a javaslatokat, hiszen nem véletlenül születnek. Hiába a jószándék, ha rosszabb állapotba kerül a gyep, mint a munkák előtt. Inkább kérdezzünk meg szakembert, ha az ajánlottól eltérő módon szeretnénk valamit végrehajtani.
https://deneskert.hu/hogyan-mukodik-a-gyeprenovalas-a-gyakorlatban/
https://deneskert.hu/specialis-eszkozok-hasznalata-masodik-resz/
