Eddig körbejártuk, hogy miért is van szükség a gyepszellőztetésre és egyáltalán a különböző szerszámok milyen eredmény elérését teszik lehetővé. Fontos kitérnünk arra is, sőt, talán minden közül a legfontosabb, hogy mikor végezzük el a műveletet.
Erre a kérdésre olyan választ adni, ami minden helyzetben, minden körülmény mellett megállja a helyét, sajnos nem lehet.
Nem mindegy, hogy milyen gondozást kapott az elmúlt hetekben/hónapokban, mik a célok, mit tudunk a későbbiekben nyújtani az állomány számára stb. stb. stb. Nagyon sok bizonytalansági tényező merülhet fel, ezért az alább leírtak csak nagyon megközelítőlegesen adnak pontos támpontot nekünk.
Talán a legalapvetőbb dolog, amit észben kell tartani, hogy ha számunkra megfelelő az időjárás, nem túl hideg és nem túl meleg, akkor a gyep is nagy valószínűséggel jól érzi magát, és szellőztetés után is könnyedén regenerálódhat.
Levegő hőmérséklet
1. Tavaszi és őszi késes gyepszellőztetés
Március 15 és április 1 között el lehet már kezdeni, kivéve, ha hajnalban még fagypont alá csökken a hőmérséklet!
Optimális feltételek:
– A nappali hőmérséklet 15-18°C közelében van
– A hajnali hőmérséklet 5-8°C közelében van
– Az időjárás előrejelzések ezt hosszabb távon, 1-2 hétre előre jósolják
Túl korán nem érdemes elkezdeni a tavaszi gyepszellőztetést, hiszen, ha még nem optimálisak az időjárási körülmények, úgysem lesz ideális a gyep regenerációja. Csak akkor fog igazán megindulni a fejlődés, ha eljön az ideje.
2. Őszi szeptember 1 és szeptember 15 között általában már elkezdhető, és akár október közepéig is végezhető.
Optimális feltételek:
– A nappali hőmérséklet 20-25°C közelében van
– A hajnali hőmérséklet 15-20°C közelében van
– Az időjárás előrejelzések ezt hosszabb távon, 1-2 hétre előre jósolják
3. Nyári vagy eseti jellegű, esetleg tavaszi vagy őszi rugós gyepszellőztetés
Mivel a rugós szellőztetés kevésbé megterhelő a gyep számára, sokkal enyhébb munkafolyamat, mint a késes, ezért az előbb felsorolt időszakok között (március 15 – október 15), de a szélsőségesen nagy kánikulai meleg kivételével bármikor elvégezhető.
Talaj hőmérséklet
Talán egy kicsit könnyebb megtalálni az ideális időszakot akkor, ha a talajhőmérsékletet vizsgáljuk. Ehhez szükségünk van egy digitális maghőmérőre, ami nem egy drága eszköz, de annál inkább hasznos. Használata roppant egyszerű, csak dugjuk bele a földbe, és olvassuk le pl. 5-10 cm mélyen a hőmérsékletet, több különböző adottságú helyen, árnyékosabb és naposabb helyen is.
Minimális talajhőmérséklet a 10°C.
1. Ha a talaj eléri ezt a kritikus minimális hőmérsékletet, és tartósan marad a felmelegedés, nem csak egy átmeneti rövidebb ideig tartó állapotról van szó, akkor bátran nekiláthatunk a tavaszi gyepszellőztetésnek. Természetesen ez a minimális hőmérsékleti érték az országrészeket tekintve mindenhol máskor jelenik meg, így mindenképp vagy az interneten található meteorológiai oldalakon fellelhető információkból, vagy saját mérésekből dolgozzunk, ne másokra hagyatkozzunk.
Egy kis érdekesség. Gyepszőnyeges kertek esetében ez a minimális talajhőmérsékleti érték nem 10°C, hanem inkább 11-12°C. Ez azért van így, mert a gyepszőnyeg fő alkotó fűfaja leggyakrabban a réti perje. Ennek a fajnak az a fő sajátossága, hogy kicsit melegigényesebb, vagyis melegebb talajban kezd csak igazán növekedni és fejlődni.
A többi fűfaj ennél hidegebb talajnál is elkezd fejlődni, így rájuk érvényes a minimum 10°C.
2. Őszi gyepszellőztetés esetén nem igazán foglalkozunk a talajhőmérséklet kérdésével, ott inkább az a legfontosabb, hogy a nyári kánikula elvonulásával, a hűvösebb időjárás beköszöntével lehet kezdeni az őszi munkálatokat.
3. Nyári gyepszellőztetés esetén az őszihez hasonlóan nem feltétlenül érdemes meghatározni ideális talajhőmérsékleti értéket. Itt is, mint az őszi esetében, érdemes kivárni egy hidegfrontot vagy tartósabb lehűlést, és máris beiktatható egy eseti jellegű nyári gyepszellőztetés.
Összegzés
Mint láthattuk, több módszert is alkalmazhatunk ahhoz, hogy az ideális körülményeket megállapítsuk a gyepszellőztetések kezdési időpontjához.
Talán a legjobb tanács az lehet, hogy a tavaszi kezdésnél a talajhőmérséklet legyen a mérvadó, a nyári és az őszi esetében a levegő hőmérséklete. Természetesen mindkét esetben tartós időszakok legyenek, ne csak átmeneti 1-2 napos.