Ahogy a házépítés, úgy a füvesítés és a gyepfenntartás is az alapoknál kezdődik. Hiába a prémium minőségű gyeptrágya és fűmag, hiába van automata öntözőrendszer, a jól előkészített talaj nélkül garantált a szenvedés és a folyamatos küzdelem a szép gyepért.
Néhány alapvető talajtani problémával mindig szembesülünk, bárhol is lakunk, természetesen az ország adottságaihoz mérten régiónként eltérő lehet ez a probléma. Egy azonban mindig közös, hogy feltétlenül foglalkoznunk kell ezzel a problémával füvesítés előtt.
Még mielőtt bármibe is belekezdünk, tisztázzuk, hogy mi is a gyep számára legideálisabb talaj.
Vegyük a szélsőségeket, vagyis a profi futballcsapatok pályáit, és a házikerti körülményeket.
Futballpályák esetében szinte csak homokkal találkoznánk, ha leásnánk a gyep mélyére. Ezzel nem is érdemes foglalkozni jelen esetben, hiszen a homok gyeptartó réteg használatának megvannak a maga speciális indokai és érvei, amik házikerti körülmények között nem igazán szükségesek, de legalábbis nem fenntartható az egész gazdaságosan.
Házikerti körülmények között szinte végtelen számú talajtípussal találkozhatunk, bármilyen arányban tartalmazhatnak a 3 alapvető talajalkotóból.
Alapvető talajalkotók
– Homok (sand)
– Vályog (loam)
– Agyag (clay)
Talán a legideálisabb talajösszetétel: 50% homok, 25% vályog és 25% agyag.
Ez egy olyan bűvös arányszám, amit valószínűleg sosem fogunk elérni, de közelíteni mindenképp érdemes.
Talajalkotók előnyei, hátrányai
1. HOMOKTALAJOK
+ A homok segít a talaj lazításában és sokkal levegősebbé válik tőle. Mivel a legnagyobb szemcseméretű talajalkotó, ezért elősegíti, hogy hosszú távon laza szerkezetű maradjon a föld, ne tömörödjön össze. Ez a hosszú távú gyepápolás egyik kulcsa.
– Mivel nagy szemcseméretű, ezért a nagyon homokos talajokon rendkívül gyorsan képes a víz átszivárogni, így az öntözéseket ehhez a tulajdonságához kell igazítani. De nem csak a víz, a tápanyagok is könnyen kimosódnak, ezért érdemes lehetőség szerint minél burkoltabb, hosszabb hatástartalmú gyeptrágyákat használni, hogy a szükséges tápanyagokat lassan adják le a fű számára, ami azokat egyből képes is felvenni, így nem vesznek kárba. Összegezve tehát, a tiszta homoktalajok szárazak és tápanyagban szegények.
!!! A homoktalajok feljavítása általában szerves anyagokkal, szerves trágyákkal oldható meg. !!!
2. VÁLYOGTALAJOK
+ A vályogtalajok általában könnyen művelhető talajok közé tartoznak, és nagy mennyiségű vizet képesek tárolni.
– Cserepesedésre hajlamosak, amitől a felszínük borzasztó keménnyé válik. Száraz időszakban tömörödnek és nehezen művelhetővé válnak.
3. AGYAGTALAJOK
+ A magas agyagtartalmú talajok vízmegtartó képessége kiváló, de a víz nagy része erősen kötődik a talaj részecskéihez, ez által a növények számára nem felvehető. Nem cserepesedik, amikor kiszárad.
– Vízzel telített állapotban ragadóssá és vízzáróvá válik. Nedves körülmények között nő a talaj tömörödésének kockázata.
!!! Vályog és agyagtalajok feljavítása, vagyis leginkább a lazítása agyagmentes homokkal történik. !!!
A három fő talajalkotó megismerése után különösen fontos számunkra, hogy megtudjuk, a mi talajunk pontos összetételét. Ennek megfelelően tudunk a későbbiekben nekilátni a javításának.
Erről lesz szó a következő részben.