Az előző cikkben megismerhettük a talajösszetétel optimális arányait, de honnan tudjuk meg, hogy milyen talaj van a kertben? Erről lesz szó a következőkben!
Elsőre lehet, hogy bonyolultnak, és ismételten tudományosnak hangzanak ezek a dolgok, de koránt sem az. 2 dologra van szükségünk. Egy ásóra, és egy befőttesüvegre. Jó legyen 3 dolog, szükséges kis víz is.
Talajmintavétel
A leendő gyeptartó rétegből random helyekről érdemes ásni kis mennyiségű talajmintákat, lehetőleg úgy, hogy se kavics, se fadarab vagy más szerves anyag, se semmilyen idegen anyag ne legyen a mintában, csak a csupasz föld. Legalább 3, de akár több helyről is vegyünk mintát, akár minden mintát külön befőttesüvegbe öntve és fel címkézve, hogy tudjuk a későbbiekben, honnan is származik a minta.
Miután beletettük ezeket a mintákat a befőttesüvegekbe, töltsünk rá vizet, ne színültig inkább kevesebbet, és jó alaposan rázzuk fel, akár 2-3 percen keresztül is. Így nagyon szépen elkeverjük, feloldjuk a talajmintát. Ezután nincs más dolgunk, mint letenni egy asztalra a mintákat, és várni, legalább 24 de akár 48 órát is.
Eredmények kiértékelése
Miután leülepedett a minta, kitisztult a felső rétegben a víz, gyönyörű szépen kirajzolódnak a rétegek az üveg alján, melyek a talajunk megközelítőleg pontos összetételét mutatják.
A képen látható módon érdemes feljegyezni a talajunk összetételének arányát.
Ha feljegyeztük a talajösszetételi arányokat, jöhet a következő lépés, a számítások.
Igazság szerint számításokra csak akkor van szükségünk, ha nagyon agyagos/vályogos a talajunk összetétele. Ebben az esetben kvarchomokkal, vagy 0-4es kétszer rostált mosott homokkal/ folyami homokkal/ marosi homokkal lazíthatunk talajunkon.
