Nem csak a gyep megfelelő állapotának fenntartása miatt fontos tudni, hogy mikor szükséges a következő öntözést elindítani, de jelenlegi klímánk és nyaraink forrósága szinte megköveteli, hogy víztakarékos módon gondozzuk gyepünket.
Csavarhúzó módszer
Az első módszer talán a legegyszerűbb, nincs is szükség másra, csak egy egyszerű csavarhúzóra. Legjobb, ha egy jó nagy hegyű, hosszú csavarhúzót keresünk.
A módszer lényege, hogy a csavarhúzót a gyep különböző pontjain nemes egyszerűséggel beleszúrjuk a talajba. Mintha egy süteményen ellenőriznénk fogpiszkálóval a tészta állapotát. Tulajdonképpen a gyepnél is hasonló okokból tesszük ezt, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, mennyi nedvességet tartalmaz még a talajunk.
Sajnos ez a módszer teljesen szubjektív módon működik. Mindenkinek mást jelent a könnyen és nehezen leszúrható állapot. De könnyedén beletanulható, tapasztalat szerezhető ezzel a módszerrel.
Elsőként tudni kell, öntözéssel jelenleg hány mm csapadékot juttatunk ki.
Ha közvetlenül öntözés után elkezdjük szurkálni a talajt, valamilyen szinten megjegyezhető, hogy ilyenkor mennyire puha a talajunk. Ezt nevezhetjük referencia pontnak is, hiszen, ha napok múltán is ilyen könnyedén beletudjuk szúrni a csavarhúzót a talajba, akkor nincs szükség öntözésre.
Na de mikor jön el a pillanat, mikor már elég száraz a talaj, egy újabb öntözésre. Na ez a másik nehéz kérdés, hogyan döntsük el. Érzésre, és tapasztalásra.
Egy biztos, ha már nehezen szúrható bele a talajba a csavarhúzó, akkor érdemes elgondolkodni az öntözésen. Hogy mennyire kell nehezen leszúrhatónak lennie, ezt sajnos így nehéz átadni a blog keretein belül.
Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy nincs szükség drága eszközre. Ezzel szemben viszont nagy hátránya, hogy csak a tapasztalatunk által használható helyesen a módszer, nincs pontos betartható utasítás hozzá.
Végső határ módszer
A második módszer sem túl bonyolult, csak kicsit körülményesebb, nevezzük egyszerűen „végső határ” módszernek. Ez a módszer a nevéből adódóan elmegy a végsőkig, vagyis a kiszáradás határáig. Ez leginkább nyáron alkalmazható könnyedén, hiszen a kánikula idején akár órákon belül jelentkezhetnek szárazságfoltok a gyepen.
Ilyenkor sajnos már azonnali öntözésre van szükség. Érdemes jó alaposan elárasztani a szárazságfoltot slaggal, hogy ismét helyreálljon a gyep állapota, majd másnap reggel elindítani az öntözőrendszert.
Abból pedig, hogy az előző öntözés és a szárazságfoltok megjelenése között mennyi idő telik el, már könnyedén számolhatunk az öntözések gyakoriságával.
Ha már aznap délután megjelennek a foltok, akkor sürgősen finomhangolásra van szükség az öntözőrendszernek.
Természetesen ez a módszer sem alkalmazható a végsőkig, ugyanis elég egy kis késlekedés, és a szárazságfoltok teljesen kiszáradnak, amik akár hetek múlva jönnek csak helyre. Így javasolnám a módszert maximum 1x használni, hogy felmérjük mennyit bír ki a gyepünk öntözés nélkül, majd ezután ennek megfelelően beállítani az öntözést.
Ha az előbbi két módszer nem nyerte el tetszésünket, akkor nem marad más, csak a tapasztalatunk alapján beállított és finomhangolt öntözés. Természetesen ez is működhet, hiszen ami évek óta bevált, azon nem érdemes változtatni igaz?
Az előbbi módszerek leginkább akkor tesznek jó szolgálatot, ha szeretnénk pontosan beállítani a kellő vízmennyiséget. Ugyanis a tapasztalatunk és az évek során beállított mennyiségek többnyire alul vagy túlöntözést jelentenek. Pedig lehet, hogy kevesebb vízzel a gyep egyébként ugyan olyan, sőt akár szebb állapotban is tartható lenne.
